Községünk

Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Kopasz-hegytől délre fekszik, Tokajtól alig 6 kilométerre. Határában három tájegység találkozik; területének északi része mély fekvésű, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Mai arculata a pleisztocén–holocén folyamán alakult ki, formálásában döntő tényező a víz és a szél volt.

A 19. században a Tisza szabályozása során a Taktaköz peremén több, mint hat kanyarulatot vágtak le a folyóból. A községtől északkeletre kanyargó medret – ez ma a belterület közelében található, s a helyiek Hótt Tiszának, vagy Kis-Tiszának nevezik – észak–déli irányú átvágással zárták el a Tisza főágától. Napjainkban a folyó, vagy ahogy a község lakói mondják, a „Nagy-Tisza” 600–700 méterre folyik a falutól. 1855-ben épült a falu alatti töltés, amely már képes volt a községet megvédeni az árvizektől.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tokaj, kelet felől Tiszaeszlár, dél felől Tiszalök (utóbbi kettő a Tisza túlsó partján fekszik), délnyugat felől Tiszatardos, nyugat felől Csobaj, északnyugat felől pedig Tarcal.

Tiszaladány nevét a Kállay család levéltárának egy 1446-ból származó oklevele említette először. A település régen Rákóczi birtok volt, majd a Kincstáré lett.

A 20. század elején báró Győrffy Róza birtokának írták.

Az 1900-as évek elején 1142 lakosa volt, valamennyien reformátusok voltak. A házak száma ekkor 120 volt.

A 20. század elején feljegyezték régi érdekesebb dűlő- és helyneveit is, melyek a következők: Ladány, Ively, Úri-rét, Dicse, Dávid homoka, Hajdu domb, Pozsoros, Recskés, Arany-kert, Égető-halom, Karakó-halom, Karahaj.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

A település népességének változása:

Műemlék református templom. „Ezen templomnak építése és fel szentelése felől semmi sem tudatik a régiség miatt” – írja a krónikás prédikátor az 1806. esztendőben.

Tiszaladány címere nagyjából a Rákóczi-szabadságharc idejére datálható. A szájhagyomány alapján ekkor azért kapta a falu ezt a címert, mert öt napon keresztül látta el hallal az akkor épp a környéken táborozó magyar sereget, akik élelem híján voltak. A címerben ezért szerepel az öt darab hatágú csillag. Ezek a csillagok a címertanban napot jelölnek. A hal melletti evező pedig a vízi szállítás jelképe. A hal pedig ezen a címeren ennivalót jelöl.

• Itt született 1930. október 31-én Csikai Gyula fizikus, az MTA tagja
• Itt született Győri Elek, Naiv festőművész.^[15]
• Itt született Bényei József 1934. július 7; író, újságíró, költő. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004)

A település tömegközlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 3853-as járattal közelíthető meg.