Testvér település
Sepsibodok
Sepsiszentgyörgytől 11 km-re északra az Olt bal partján fekszik. Oltszemmel és Zalánnal alkot községet. Róla kapta nevét a Bodoki havas és a Bodoki-hegység.
Bodok község (comuna Bodoc), a Háromszéki-medencében foglal helyet. A medence síkja 501 m és 594 m közti tengerszint feletti magasságban fekszik, Észak, Északkelet – Dél, Délnyugati irányvonalban. Bodok község Kovászna megyében az Olt folyó menten, az úgynevezett Olt fejben helyezkedik el, az egykori Háromszék vármegye sepsiszéki területén. A községközpont Bodok mely Bodoki hegység nyugati lábánál, 550 m magasságban az Olt bal partján, 11 km-re a megyeközponttól Sepsiszentgyörgytől, a 12-es főúttól 1,5 km távolságra fekszik.
Története
1332-ben Buduk néven említette először oklevél. A falu már a 14. század első felében egyházas hely volt, székely lakossággal.
1495-nen Bodog, 1508-ban és 1614-ben Bodok néven írták.
1440 előtt a Bodoki család birtoka volt. Ekkor említették a Bodoki családból Bodoki Lászlót, Bodoki Jánost, valamint Bodoki Györgyöt, akit a fehérvári egyház kántoraként említett egy oklevél, Valamint Bodoki Tamást, és a Szent Kereszt oltár igazgatóját Tamás magistert, aki később kanonok lett: neve Szentkereszti néven is ismert volt.
1495-ben Bodogi Cserjék Antalné, néhai Szentgyörgyi Balázs leánya Márta osztozott meg Szentgyörgyi Balázs birtokán.
1597-ben itt élt Mikó Miklós emlékíró, Bethlen Gábor fejedelem titkára. (Ṫ 1668)
1910-ben a falunak 919, zömmel magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1332 lakosából 1275 magyar és 57 román volt.
Látnivalók
- Református, védőfallal körülvett vártemploma 15. századi, 1651-ben átépítették. Tornyát a 19. században újjá kellett építeni. Erődfalai félkörívben állnak, hiányzó részét az 1920-as években bontották le, köveit az iskola építéséhez használták fel.
- A Bodoki-havasnak az Olt völgye felé kiugró fokán láthatók Kincsás várának terjedelmes maradványai. Nevét annak a hitnek köszönheti, hogy területén elásott kincseket sejtettek. Eredete, sorsa ismeretlen, de valószínűleg a középkorban menedékhelynek épült.
- Lejjebb a patak mentén kapu alakú gerincen Leányka-vár sáncai látszanak.
- A falu nevezetes borvízéről (Salus-forrás) – melyet palackoznak is – és gyógyfürdőjéről.
Bodoki havas
A Bodoki havast az Olt és a Feketeügy völgye, lapálya zárja közre. A hegycsúcsok méreteik szerint a következők a Kömöge 1241m, majd utána a Henter mezeje 1213m, és a Bodoki csúcs (1194m). A hegység tetéjén tavasszal nagy vonzerővel rendelkezik a hóvirágmezők jelenléte mely ritkaságnak számít.
A Bodokról felvezető erdei úton a Talamér patak mentén a falutól 4 km-re megtekinthetjük az ugynevezett “Kövest” ahol a patak folyása egy olyan részt alkított ki, mely egy macskaköves útra hasonlít, szélén egy kis medencét kialakítva. A hegység mellékgerincén, Besenyő-patak völgyétől kelet irányába megtalalhatjuk a kiemelkedő Emberhányás nevű csúcsot melyhez hasonló kisebb magaslatokat találunk. A természeti látványosságok a hegyvonulat tetejéről vagyis gerincen végighaladva és az ott kiemelkedő csúcsokról tiszta időben lehet latni az egész Háromszéki medencét, és az őt közrezáró hegységeket.
Bodoki ásványvizek
A községben több szénsavas és szénsavmentes forrás található, melyek gyógyhatásuk miatt számítanak vonzó tényezőknek. Érrendszeri, mozgásszervi, nőgyógyászati problémákra számítanak gyógymódként. Bodokon hét forrást említek meg melyből hármat palackoznak "Bodoc Matild" néven, ezek a források a Lenke-, Vilma-, és Matild-. A borvízforrás első bérlője egy György József nevű vállalkozó volt, aki Matild nevű menyasszonyáról nevezte el a borvizet. A szájhagyomány szerint György József maga népszerűsítette és tette híressé külföldön is a "Matild"-vizet. A népi emlékezet tudni véli, hogy Bécsben jártában, előkelő éttermekben az ebédje mellé fogyasztott nemes borokba a batyujában magával hozott ásványvízből is töltött, majd megkóstoltatta a gyöngyöző bort a pincérekkel. Azok pedig - miután megízlelték - a legtöbbször fennhangon dicsérték a személyzet és a vendégek előtt a furfangos székely csodás találmányát, a tulajdonost is meggyőzve emígy, hogy érdemes a vállalkozóval nagyobb tételre szállítási szerződést kötnie. A "Matild" borvíz népszerűsége egyre nőtt, rövid idő alatt meghódította Európát, sőt a tengeren túlra is eljutott, miután bizonyossá vált, hogy kötött szénsavtartalma lehetővé teszi a tengeri szállítást.
Sütei Borvízferedő
2011. július 23-án került sor a kalákával felújított az erdő közepén a havas tövében található oltszemi Sütei borvízfürdő felavatásra.
A sütei borvíz a világháborúk közti időszakban nagy népszerűségnek örvendett: a hajdani töltődéből egészen Galacig szállították a vizet. Bárki fogyaszthatja a gyomorbántalmakra kitűnő hatással bíró alkálikus vizet, amely tele van szódabikarbonáttal, és széndioxid- tartalmú. Arról is találtak feljegyzést, hogy a palackozóüzemben volt hivatásos hörpintő legény, aki a színültig telt üvegből lehörpintette a fölösleget. A fürdő- és ivókúrára egyaránt alkalmas termálvíz az ország legjobb hatású minősített gyógyvizei közé tartozik.
Várak
A térségben álló várat nem találhatunk csak várromokat, melyek építésének kora pontosan nem mondható meg. Megemlítem a létezett várakat melyek a Kincsás vára, Herecz-vára, Leánykavára és a Pincevár. Az Olt bal partján elhelyezkedő várak azaz a Kincsás, Herecz és a Leánykavára környékét régészeti rezervátumnak nyilvánítottak.
Bodokon található a Kincsás vára, Melynek régiségét illetve 1950-ben régészeti kutatások nyomán feltárták a vár kőfalát, vaskori kerámia-töredék és középkori kard elő amelyek alapján korát a középkorra tehetjük. Régen a vár alá boltikus alagút ment be mely a várnak titkos földalatti kijárata volt. A „Kincsás” nevet a későbbiekben kapta eredeti nevét nem tudni. A kincsás név a nép által jött létre, mely az itteni kincskutatásokból eredhet, néphit szerint itt rengetek kics volt elásva melyet később a magyarországiak hordtak el. A várhoz turistaösvény vezet piros kör – jelzéssel Oltszemről, Bodokot is érintve.
A Herecz-vára más néven Mikó-vár Oltszem határában találhatóak romjai, 1827 -ben gróf Mikó Miklós lebontatta a kövekből építette kastélyát. Oltszem és Málnás régebbi kőházai mind ezen vár apalanyagaiból készültek. A mondák szerint a várat óriások építették és lakták akik pár lépéssel a hegyláncolatban lévő Kincsáshoz értek. A hagyomány szerint az itt lakott hatalmas hős hatalma alá tartozott 9 falu: Oltszem, Bodok, Zoltán, Étfalva, Martonos, Fotos, Gidófalva, Angyalos és Besenyő. Ez az óriás hős nem lehetett más mint a Mikó család valamelyik őse mivel a család már a 14. században itt volt a térségben, és akár innen is eredhet a „Mikó-vára” elnevezés.
Leánykavára Oltszemtől északkeletre, az Olt bal partján emelkedik, a Bodoki hegység egyik hegyhátán. A mondák szerint Kincsás és Herecz-várának nagyon szép leányaik voltak, és mivelhogy féltették, ezt a várat nekük építették, és ide rejtették el őket. Egy összekötő út volt a Kincsással, melyet „Hintó-útjá”-nak neveztek, turistajelzéssel ma is lejárható. Hagyomány szerint a várat a Herecz vagy Mikó várával egy alagút kötötte össze – ezen jártak haza a lányok látogatni a szülőköt.
A Pince-vár a Zalán fölötti 851 méter magas hegytetőn helyezkedett el. A régészek szerint a feudális kor várai közé tartozott. Tárgyi emlékeket az ásatások során nem találtak, a szájhagyomány azt véli hogy a várból alagút vezetett be a faluba.
Sepsibodoki református műemléktemplom
Építésének elkezdéséről nem állnak fenn adatok, de a templom stílusáról és beosztásáról következtetni lehet, hogy a reformáció előtt épült. Nagyjából román stílusban és 1651-ben fejeződött be, ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A déli főbejárat kőből faragott ajtókeretében bevésve található Mikó Miklós gróf nevének kezdő betűí N.M. és az 1651-es évszám. Az ajtó fölött belül található a Mikó család címere egy bibliai idézettel.
A templom 1851-dik évi általános javítása hídvégi gróf Mikó Imre adományából történt, melyet a templom belső északi falán elhelyezett márványtábla igazol. A templom érdekességei a keleti, szentélyrészben falba épített szószékfeljáró és a délnyugati sarkán vastagabb támfalba épített karzatfeljáró. A templom kőből épült, cseréppel van födve. Hosszúsága 21 m, szélessége 11 m. Ülőhelyek száma 250. Kívül 15 darab támpillér található. 1867-ben építette Kolonits István mester az orgonát. Az épülettől külön, délnyugati részen van a kőből épített torony, mely alatt van a várfallal körülvett templomkertbe a bejárat. Itt több mint valószínű valamikoron a kapubástya állt. A toronynak három harangja van, a legrégebbi 1871-ben készült, Kis János harangöntő mester készítette, az azelőtti harangot több mint valószínű az 1848-1849 szabadságharckor begyűjtötték és ágyút öntöttek belőle. A templomot körülvevő várfal az északi részen hiányzik. A várfalat, déli és nyugati részen kőből építették alappal és oszlopokkal. A templomot kopjafamintával fából faragott díszkerítés övezi, mely 1950-ben készült, Fodor Lajos ácsmester munkája. A templomtorony utolsó javítása 1987-ben történt, az 1986. augusztus 31-i földrengést követően.
Sepsibodok emlékművei, emléktáblái
- 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére állított emlékmű a templom előtti téren
- A templom belső falán a második világháború hősei emlékere állított emléktábla található
- Két monumentális székelykapu a templommal átellenben
- A központban andezit emlékmű melyen az első világháborús hősök nevei szerepelnek és ezt közreveszi egy székelykapu melyet a Detk község magyarországi településsel való kapcsolat emlékére állítottak.
- Polgármesteri hivatallal szemben millecentenáriumi emlékfák láthatók
Híres szülöttei
- Bodoki Mikó Miklós (Sepsibodok, 1597. március 23. – Sepsibodok, 1668. február 18.) erdélyi magyar történetíró, földbirtokos, hivatalnok.
