Tiszaladány


TISZALADÁNY

 

Tiszaladány
Tiszaladány címere
Tiszaladány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tokaji
Kistérség Tokaji
Jogállás község
Polgármester Dr. Liszkai Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3929
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 595 fő (2024. január 1.)[2]
   
Földrajzi adatok
Terület 22,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaladány  (Magyarország)

Tiszaladány

Tiszaladány

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 03′ 49″, k. h. 21° 24′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 49″, k. h. 21° 24′ 52″osm térkép ▼
Tiszaladány  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Tiszaladány

Tiszaladány

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Tiszaladány weboldala

Tiszaladány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji járásban.

Tartalomjegyzék

Fekvése

Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Nagy-Kopasztól délre fekszik, Tokajtól alig hat km-re. A község határában három tájegység találkozik; a határ északi része mély, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Mai arculata a pleisztocénholocén folyamán alakult ki, formálásában döntő tényező a víz és a szél volt.

A múlt században a Tisza szabályozása során a Taktaköz peremén több, mint hat kanyarulatot vágtak le a folyóból. A községtől északkeletre kanyargó medret – ez ma bent található a községben, s a Ladányiak Hótt Tiszának, vagy Kis-Tiszának nevezik – észak-déli irányú átvágással zárták el a Tiszától. Napjainkban a folyó, vagy ahogy a község lakói mondják, a „Nagy Tisza” 600-700 méterre folyik a falutól. 1855-ben épült a falu alatti töltés már képes volt a községet megvédeni az árvizektől.

[Forrás: A település Honlapja]

Története

Tiszaladány nevét a Kállay család levéltárának egy 1446-ból származó oklevele említette először. A település régen Rákóczi birtok volt, majd a Kincstáré lett.

A XX. század elején báró Győrffy Róza birtokának írták.

Az 1900-as évek elején 1142 lakosa volt, valamennyien reformátusok voltak. A házak száma ekkor 120 volt.

A XX. század elején feljegyezték régi érdekesebb dűlő- és helyneveit is, melyek a következők: Ladány, Ively, Úri-rét, Dicse, Dávid homoka, Hajdu domb, Pozsoros, Recskés, Arany-kert, Égető-halom, Karakó-halom, Karahaj.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

Népcsoportok

A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Nevezetességei

Műemlék református templom. „Ezen templomnak építése és fel szentelése felől semmi sem tudatik a régiség miatt”

– írja a krónikás prédikátor 1806. esztendőben.

Cimere

Tiszaladány címere nagyjából a Rákóczi féle szabadságharc idejére datálható. A szájhagyomány alapján ekkor azért kapta a falu ezt a címert, mert 5 napon keresztül látta el hallal az akkor épp a környéken táborozó magyar sereget, akik élelem híján voltak. A címerben ezért szerepel az öt darab hatágú csillag. Ezek a csillagok a címertanban napot jelölnek. A hal melletti evező pedig a vízi szállítás jelképe. A hal pedig ezen a címeren ennivalót jelöl.

Híres emberek

                              

 

Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Nagykopasztól délre fekszik, Tokajtól alig hat km-re. A község határában három tájegység találkozik; a határ északi része mély, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Mai arculata a pleisztocén – holocén folyamán alakult ki, formálásában döntő tényező a víz és a szél volt.

A múlt században a Tisza szabályozása során a Taktaköz peremén több, mint hat kanyarulatot vágtak le a folyóból.
A községtől északkeletre kanyargó medret – ez ma bent található a községben, s a Ladányiak Hótt Tiszának, vagy Kis-Tiszának nevezik – észak-déli irányú átvágással zárták el a Tiszától. Napjainkban a folyó, vagy ahogy a község lakói mondják, a „Nagy Tisza” 600-700 méterre folyik a falutól. 1855-ben épült a falu alatti töltés már képes volt a községet megvédeni az árvizektől.

Része volt a tokaji várnak, valamint Rákóczi-birtok is volt.

 A lakosok túlnyomó része református, templomuk a község központjában áll, építési ideje ismeretlen.

Dűlő neveit a XX.sz elején jegyezték fel: Pozsoros,Ladány,Ively,Dicse,Úri-rét,Dávid homoka,Hajdu domb,Arany-kert,Karahaj,Égető-halom,Karakó-halom,. Recskés.

A Rákóczi-féle szabadságharcban a környéken magyar seregek állomásoztak. A katonáknak nem volt élelmük, a helyiek 5 napig hallal segítették őket. Ezeket a napokat jelképezi az 5 db hatágú csillag. Az evező a vízi szállítást jelképezi, a hal pedig élelmet jelöl ezen a címeren.