Tiszaladány
TISZALADÁNY
| Tiszaladány | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Tokaji | ||
| Kistérség | Tokaji | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Liszkai Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3929 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 595 fő (2024. január 1.)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Tiszaladány Pozíció Magyarország térképén |
|||
é. sz. 48° 03′ 49″, k. h. 21° 24′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 49″, k. h. 21° 24′ 52″ térkép ▼ |
|||
Tiszaladány Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén |
|||
| Tiszaladány weboldala | |||
Tiszaladány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji járásban.
Tartalomjegyzék
- 1 Fekvése
- 2 Története
- 3 Népcsoportok
- 4 Nevezetességei
- 5 Cimere
- 6 Híres emberek
- 7 Jegyzetek
- 8 Külső hivatkozások
Fekvése
Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Nagy-Kopasztól délre fekszik, Tokajtól alig hat km-re. A község határában három tájegység találkozik; a határ északi része mély, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Mai arculata a pleisztocén – holocén folyamán alakult ki, formálásában döntő tényező a víz és a szél volt.
A múlt században a Tisza szabályozása során a Taktaköz peremén több, mint hat kanyarulatot vágtak le a folyóból. A községtől északkeletre kanyargó medret – ez ma bent található a községben, s a Ladányiak Hótt Tiszának, vagy Kis-Tiszának nevezik – észak-déli irányú átvágással zárták el a Tiszától. Napjainkban a folyó, vagy ahogy a község lakói mondják, a „Nagy Tisza” 600-700 méterre folyik a falutól. 1855-ben épült a falu alatti töltés már képes volt a községet megvédeni az árvizektől.
[Forrás: A település Honlapja]
Története
Tiszaladány nevét a Kállay család levéltárának egy 1446-ból származó oklevele említette először. A település régen Rákóczi birtok volt, majd a Kincstáré lett.
A XX. század elején báró Győrffy Róza birtokának írták.
Az 1900-as évek elején 1142 lakosa volt, valamennyien reformátusok voltak. A házak száma ekkor 120 volt.
A XX. század elején feljegyezték régi érdekesebb dűlő- és helyneveit is, melyek a következők: Ladány, Ively, Úri-rét, Dicse, Dávid homoka, Hajdu domb, Pozsoros, Recskés, Arany-kert, Égető-halom, Karakó-halom, Karahaj.
Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.
Népcsoportok
A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességei
Műemlék református templom. „Ezen templomnak építése és fel szentelése felől semmi sem tudatik a régiség miatt”
– írja a krónikás prédikátor 1806. esztendőben.
Cimere
Tiszaladány címere nagyjából a Rákóczi féle szabadságharc idejére datálható. A szájhagyomány alapján ekkor azért kapta a falu ezt a címert, mert 5 napon keresztül látta el hallal az akkor épp a környéken táborozó magyar sereget, akik élelem híján voltak. A címerben ezért szerepel az öt darab hatágú csillag. Ezek a csillagok a címertanban napot jelölnek. A hal melletti evező pedig a vízi szállítás jelképe. A hal pedig ezen a címeren ennivalót jelöl.
Híres emberek
- Itt született 1930. október 31-én Csikai Gyula fizikus, az MTA tagja
- Itt született Győri Elek, Naiv festőművész.[4]
Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Nagykopasztól délre fekszik, Tokajtól alig hat km-re. A község határában három tájegység találkozik; a határ északi része mély, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Mai arculata a pleisztocén – holocén folyamán alakult ki, formálásában döntő tényező a víz és a szél volt.
A múlt században a Tisza szabályozása során a Taktaköz peremén több, mint hat kanyarulatot vágtak le a folyóból.
A községtől északkeletre kanyargó medret – ez ma bent található a községben, s a Ladányiak Hótt Tiszának, vagy Kis-Tiszának nevezik – észak-déli irányú átvágással zárták el a Tiszától. Napjainkban a folyó, vagy ahogy a község lakói mondják, a „Nagy Tisza” 600-700 méterre folyik a falutól. 1855-ben épült a falu alatti töltés már képes volt a községet megvédeni az árvizektől.
Része volt a tokaji várnak, valamint Rákóczi-birtok is volt.
A lakosok túlnyomó része református, templomuk a község központjában áll, építési ideje ismeretlen.
Dűlő neveit a XX.sz elején jegyezték fel: Pozsoros,Ladány,Ively,Dicse,Úri-rét,Dávid homoka,Hajdu domb,Arany-kert,Karahaj,Égető-halom,Karakó-halom,. Recskés.
A Rákóczi-féle szabadságharcban a környéken magyar seregek állomásoztak. A katonáknak nem volt élelmük, a helyiek 5 napig hallal segítették őket. Ezeket a napokat jelképezi az 5 db hatágú csillag. Az evező a vízi szállítást jelképezi, a hal pedig élelmet jelöl ezen a címeren.
