Dr. Bényei József

(Tiszaladány1934július 7. – ) magyar újságíró, író, költő, színházigazgató.

Élete

Szülei Bényei Miklós és Szendrei Piroska voltak.

1954-1958 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1960-1964 között elvégezte az ELTE BTK könyvtár szakát. 1970-1974 között a Politikai Főiskola diákja volt.

1958-1959 között a Hajdú-Bihar Megyei könyvtárban könyvtáros volt. 1959-1962 között a megyei tanácsnál volt népművelő. 1962-1976 között a Napló munkatársa, rovatvezetője volt. 1975 óta tagja a MÚOSZválaszmányának, 1989-1997 között valamint 1998-2004 között elnökségi tagja is volt. 1976-1979 között a debreceni Csokonai Színház igazgatójaként tevékenykedett. 1979-1990 között a Hajdú-Bihari Naplófőszerkesztője volt. 1990 óta rokkantnyugdíjas.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban házasságot kötött Kindrusz Erzsébettel. Két gyermekük született; Zsuzsanna (1960) és Tamás (1966).

Művei

Verseskötetei

  • Sugárverésben (1969)
  • A hétköznapok megtalálnak (1975)
  • Hajnali lovak (1984)
  • A halott meggyfa (1991)
  • A kalapos király búcsúja (1994)
  • Tüzet viszek (1994)
  • Kékszakállú elégiái (1997)
  • Csipkefaoltár (1999)
  • "Tebenned bíztunk" (2000)
  • Fehér kövek (2003)
  • Kései sugárverésben (válogatott, 2004)

Egyéb művei

  • Egyet lép az ősi város. Versek Debrecenről (antológia, 1971)
  • Hortobágy mellyéke. Versek Hajdú-Biharról (antológia, 1972)
  • Csokonai koszorúja. Versek Csokonairól (antológia, 1973)
  • A Válasz repertóriuma (1973)
  • Gondolatok a kispolgáriságról (1973)
  • Harminc esztendő. A Néplap jubileumára (1974)
  • A debreceni színészet története (társszerző, 1976)
  • Béber László: Debreceni érdekességek. Válogatott írások Debrecen múltjából (szerkesztés, bevezető, 1979)
  • Hogy a virág megmaradjon. Szabolcs-szatmári költők antológiája (szerkesztette Katona Bélával, 1979)
  • Gyermekeink nagyobbra nőnek. Versek a gyermekekről (antológia, 1979)
  • Századok szelleme. Tanulmányok a magyar irodalom és Debrecen kapcsolatáról (szerkesztette Fülöp LászlóvalJuhász Bélával, 1980)
  • Magyar írók perei (1984)
  • Rózsabokor a domboldalon. A legszebb magyar nóták szövegei (válogatta, szerkesztette, 1985)
  • Fehér ingben. Magyar költők Veres Péterről (válogatta, szerkesztette, 1987)
  • Okos hűséggel. Nyírbátor az újabb irodalomban és képzőművészetben (válogatta, szerkesztette, 1987-1988)
  • A forradalom hétköznapjai (1988)
  • A házasság humora (1988)
  • Magasra csavart láng. Krúdy Gyula a magyar költészetben (válogatta, szerkesztette, 1988)
  • A személyi kultusz humora (1989)
  • A lélek mentőövei. Versek Szabó Lőrincről (válogatta, szerkesztette, 1990)
  • Magyar hegyibeszéd. Magyar költők Móricz Zsigmondról (válogatta, szerkesztette, 1990)
  • A rendőrök humora. Ötszáz vicc (1990)
  • A sajtó humora (1991)
  • Egymaga egy hazát. Kölcsey Ferenc a magyar költészetben (válogatta, szerkesztette, 1990-1991)
  • Rigmusköltészet az ötvenes években (1992)
  • A kétkedés hite. Magyar költők Váci Mihályról (válogatta, szerkesztette, 1992)
  • A rászedettek fejedelme. Lírai vallomások Ratkó Józsefről (válogatta, szerkesztette, 1992)
  • Sorssal vert poéta. Tompa Mihály a magyar költők lantján (válogatta, szerkesztette 1992)
  • Karnagyok (1993)
  • Holló László életműve (válogatta, szerkesztette, 1993)
  • A mindenség zenéje. Magyar költők versei Bartók Béláról (válogatta, szerkesztette, 1995)
  • Vonatok balladája. Magyar költők versei a vasútról (válogatta, szerkesztette, 1996)
  • Hajdú-Bihar az évszázadok sodrában (2000)
  • Ecset és plajbász. Írások művészekről (2003)
  • Szellemek és délibábok. Irodalom a szűkebb hazában (2003)
  • Szülőföld a Kis-Tiszánál. Emlékképek Tiszaladányról (2003)
  • Jelentés a századvégről (tárcák, 2004)
  • Akiknek megszólalt a világ (interjúk, portrék, 2004)

Díjai